2012. május 17.
Segítség a pályázati kiírások értelmezéséhez
Szeretnénk egy kis gyorstalpaló, fogalomtár segítségével betekintést nyújtani a pályázati rendszerbe, ami mankót nyújthat mindazoknak, akik szívesen beleásnák magukat - de egy pályázat erejéig biztosan - az Új Széchenyi Terv adta lehetőségek kihasználásába.
Hogyan kezdjük el a pályázatírást?
Amit már mindenki tud, akár egy kisiskolás, hogy minden egy jó ötlettel kezdődik, amit egy pályázat kiszemelése, majd megírása követ. Példáként azt mondanám, ha az ember autót akar venni, csak azt nem tudja mégis milyet, mekkorát, lóerő, színe, stb., ez így ugye nem elég az elinduláshoz, ennél azért egy kicsit tovább kell terveznie, mert így elég tág a piaci „vadászterület". Éppen így van a pályázatokkal is, ezért kell az elképzelésekhez keresni a pályázatot." „Pénzt bárhonnan" gondolat, így ebben a világban, nem igazán életszerű.
Képzeljük el, ha én, egy álomtargoncát akarnék minden áron rábeszélni a majdani pályázóra, holott az ügyfél kimondatlan érdeklődése teljesen más irányú lenne. Meg kell fordítani a gondolkodást. A pályázónak tudnia kell előre, mit is szeretne, hisz nem a gombhoz keressük a kabátot, hanem a kabáthoz a gombot!
• Legyen meg egy elképzelés, mit is szeretne fejleszteni, tájékozódjon! Ne engedje, hogy rábeszéljék haszontalan és Ön számára kivitelezhetetlen megoldásokra, légből kapott pályázatírásra!
Nem szabad hagyni, hogy olyan fejlesztéseket beszéljenek rá az emberre, amit nem tud végigcsinálni, pláne, ha már az elején nem is igazán akarja, csak jó volt az értékesítő! Így különben a történet mindig rossz szájízzel ér véget, és soha többet nem akar pályázni, az addig igen aktív érdeklődő, és segítő támogatást sem kap.
Nyugodt pályázással, együtt jár a figyelmes, pontos adminisztráció, a felelősség, türelem, energia és a pénz, amivel előre tervezni kell. Ezért ha tudjuk, milyen kapacitásaink vannak, mit szeretnénk, - lehet az vázlatos is akár - akkor tudunk pontos válaszokat kapni az esélyekről, lehetőségekről, csak így lehet elindulni, csak ebben az esetben, addig nem igazán.
Pályázati útmutató
Nagyon fontos, úgy elindulni, hogy az alapinformációkat olyan helyről kérjük, keressük, ami biztosan megbízható forrás. Legegyszerűbb módja a tájékozódásnak a Hatóság oldalain való kalandozás. Itt nagyon figyelmesen el kell olvasni a kiválasztott pályázat útmutatóját, hisz ebben kapjuk meg a válaszainkat a kérdéseinkre. Milyen kötelező kritériumok vannak, amelyeknek meg kell felelni, a kizáró okok, mit kell teljesíteni/bevállalni a pályázathoz, biztosítékot kell-e adni és, ha igen mit, stb.
• Csak az számon kérhető egy pályázat elbírálásában, ami ezekben az Útmutatókban megtalálható!
Elbírálási alapszabályok
Alapvetően a pályázatok elbírálásában két alapszabály van, amelyre nagyon fontos annyi időt szánni, hogy pontról - pontra mindent leellenőrizhessünk. Ezek a formai és szakmai követelmények. A formai követelményeken való megfelelés az első lépcső a bírálatnál, és csak akkor kerülhet a pályázat szakmai bírálatra, ha itt minden tökéletes. Éppen ezért kell odafigyelni, hogy ne hiányozzon egy pecsét se, ne legyen hiányosan kitöltött rész az adatlapon, ne hiányozzon aláírás, vagy melléklet, mert a rengeteg munka kárba vész, és elutasítás után, már csak szomorkodni tudunk, hogy a fene egye meg, nem sikerült, pedig milyen jól jött volna, és annyi mindent megtettünk a nyerésért.
Itt kell azt is leszögezni, hogy csak olyan adatokat, számokat írjunk le, amelyek nem túlzók, illetve pontos értékek, tehát a számítások, számítási hiba nélküliek. A megfelelő példányszámban és a kért formátumban lehet csak pályázatokat postára adni, a Hatósághoz eljuttatni, a megjelölt határidő kínosan pontos betartásával. A szakmai részt úgy kell megírni, hogy meggyőzzük a bírákat, érdemesek vagyunk a támogatás elnyerésére, a megítélt támogatás jó helyre kerül, egy vállalkozás tényleges fejlődésére szánták. A cél a magyar vállalkozások fejlődése, pályázatokon elnyerhető támogatás segítségével.
• Tehát egy jól megírt pályázat pontosan úgy néz ki, azt tartalmazza, olyan formában van megírva, olyan mellékleteket csatolva, ahogy azt a Hatóság kéri pontosan leírva az Útmutatóban.
Mit jelent az, hogy projekt adatlap?
Egy olyan dokumentum, amelyet kitöltve kell benyújtani a megcélzott pályázat Kiíró vagy Közreműködő Szervezetéhez, a bíráló Hatósághoz. Tartalmazza a pályázó adatait, részletesen leírt projekt ötletét és a kötelezően csatolandó mellékleteket.
Ezt az adatlapot egy kitöltő program alkalmazásával lehet csak elektronikusan kitölteni a hivatalos oldalról letöltve, ezután kinyomtatva és adathordozóra is le lehet menteni. Az új szabály szerint és hogy „ne vágjuk ki több fát, "egyszerűsítették a beadás módját, és szinte mindegyik pályázatot csak CD-n kell már beadni, így a lehető legkevesebb papírt kell ez ügyben felhasználni (pl.: nyilatkozat).
• A Hatóság oldalán az eddig megjelent összes pályázat kitöltő programja található, így a már lejárt pályázatoké is. Minden esetben győződjön meg arról, hogy az adott pályázathoz csatolt aktuális és érvényes kitöltő programot használja. A nem megfelelő kitöltő program használata a pályázat elutasítását eredményezheti!
Idén még vannak lehetőségek, támogatási pénzek. Gondoljon vállalkozása jövőjére, pályázzon és nyerjen! Kompetens munkatársak, fejlett géppark, technikailag jól felszerelt telephely, komoly fejlődés, jól megtervezett fejlesztés - mindennek elérésére lehetőség van. A pályázati sikert az ingyenes előminősítés is támogathatja. Így felmérheti pályázati esélyeit és tájékozódhat a lehetőségekről.
2012. május 10.
Hajrá a célegyenesben
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 2006-os alapítása óta eddig 27 000 projekt valósult meg országszerte, amely mind hozzájárult a lakosság életminőségének javulásához. Ugyanakkor a 2007 és 2013 közötti, 7 éves uniós fejlesztési ciklusra kitűzött támogatási összeg még koránt sem fogyott el.
A források kifizetésének felgyorsítására az NFÜ számos szabályozói változtatást javasolt és saját tevékenységét is ennek megfelelően alakította át. A siker kulcsa elsősorban a projektgazdák kezében van, akiknek még három és fél év áll a rendelkezésükre, hogy megvalósítsák terveiket. Az összesen 8200 milliárd forintos támogatás minél eredményesebb lehívása érdekében a közigazgatási intézményrendszernek is növelnie kell a hatékonyságát.
Az uniós fejlesztési ciklusból már csak másfél év van hátra és több mint 5 000 milliárd forint vár arra, hogy magyar projektre lehívják. Ezért az NFÜ vezetősége már 2011-ben jelentős változásokat javasolt a pályáztatási rendszerben, kezdeményezte a szabályozói környezet hatékonyabbá tételét és saját tevékenységének középpontjába is a kifizetések felgyorsítását és a megakadt pályázatok kezelését tette. „Az európai uniós támogatások a hazai költségvetést idén több mint 1 500 milliárd forinttal segítik. Hogy a központi költségvetés mintegy 10 százalékát kitevő összeg a jövőben is rendelkezésre álljon, sőt növekedjen, kifejezetten olyan változtatásokat hajtottunk végre, amelyek rövidtávon is látványos eredményeket képesek produkálni. Célunk, hogy 2015 végére – az uniós szabályozás szerint két évvel a ciklus vége utánig van lehetőség a támogatások abszorpciójára – a 8200 milliárd forintos támogatási összegből legalább 95%-át sikeres projektek megvalósítására felhasználjuk” – hangsúlyozta Petykó Zoltán, az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke.
A pályázatok életciklusát lerövidítő intézkedések a hátralévő időben lesznek igazán jelentősek, hiszen egy átlagos projekt élettartama eddig az ötlettől a megvalósításig körülbelül 650 napot foglalt magába. És ez az átlagos időtartam, nagy projektek esetében a különböző hatósági engedélyektől, a régészetei feltárásokon át, a közbeszerzési eljárásokon keresztül egészen a gyakran önmagában is hónapokig tartó teljesítési igazolások megszerzéséig számos faktor nehezíti meg a megítélt pályázati pénzek kifizetését. „A közhiedelemmel ellentétben nem az NFÜ folyamatai, hanem rajta kívül álló eljárások, engedélyezések és egyéb szabályozások miatt nyúlnak el a pályázatok” – ¬mondta Petykó Zoltán, aki ezek mellett még a kedvezményezettek projektmenedzselését is a problémaforrások között tartotta számon. „Nem engedhető meg, hogy egy önkormányzati projekt azért nem tud előrelépni, mert az adott önkormányzat valamelyik hivatala nem képes betartani a törvény által megszabott határidőket. Támogatni csak aktív pályázókat lehet!” – hívta fel a figyelmet az NFÜ elnöke.
Éppen ezért a pályázati rendszerben eddig végrehajtott változtatások leginkább az adminisztrációs kötelezettségeket érintik, kevesebb dokumentum szükséges a szerződéskötéshez, és tovább csökkentek a projektek tervezésével, elindításával és kezelésével kapcsolatos határidők.
A leegyszerűsödött rendszerben a projektmegvalósítás is gördülékenyebbé válik, hiszen az úgynevezett szállítói finanszírozás és szállítói előleg lehetővé teszi, hogy csak az önerőt és nem a teljes projektköltséget kell biztosítania a kedvezményezettnek, mivel a megvalósításra vonatkozó elszámolás a projekt előrehaladása közben folyamatos.
Az elektronikus folyamatok általánossá válásával a kedvezményezett és a támogatásközvetítő intézmények közötti kapcsolattartás kényelmesebbé, rugalmasabbá válik. Az elektronikus szolgáltatások terjedését a Pályázói Tájékoztató Felület nevének megváltozása is szimbolizálja, a jövőben az E-ügyintézés megnevezés lesz használatos.
Az uniós forrásokra épülő pályázatok népszerűségét mutatja, hogy eddig közel 80 000 pályázat érkezett az NFÜ-höz, amelyek közül a korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy minden második pályázat tartalmaz támogatható elképzeléseket. Az NFÜ révén, az EU-s források eddig olyan nagyobb beruházások megvalósítását ösztönözték, mint a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója, a Csepeli gerincút megépítése, a Gödöllői Királyi Kastély kertjének és 3 szárnyának felújítása, valamint hamarosan átadásra kerül az M0-s autópálya is. A támogatott projektek mind hozzájárulnak az ország versenyképességének javításához, támogatva a válságból való kilábalást.
Az NFÜ elnöke aláhúzta ugyanakkor, hogy mindezek ellenére nincs ok az elégedettségre. Bár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél bent lévő számlamennyiség 152 milliárd forintra apadt a korábbi 180 milliárd forintos szintről, és a támogatást az igénylés beérkezésétől számított legkésőbb 45 napon belül kifizetik a pályázóknak, 700 milliárd forint értékű időarányosan már aktuális számlát egyszerűen nem nyújtanak be a projektgazdák. „A késlekedő projektek között jelentős arányt képviselnek az önkormányzatok, amelyek 2008 óta forráshiánnyal küszködnek, és így a korábban vállalt önrész megteremtése is problémát jelent” – mondta Petykó Zoltán. A problémákat csak súlyosbítja, hogy sok önkormányzat nem is rendelkezik azzal a projektmenedzselési gyakorlattal, amely az EU-források felhasználásával megvalósuló pályázatok esetében elengedhetetlen. Az NFÜ számára is segítséget jelent majd az a projektdoktori rendszer, amely a kedvezményezetteknek szakmai szolgáltatásokat biztosít.
